VASÁRNAPI GONDOLATOK
"B" ÉVKÖZI 30. VASÁRNAP - Mk 10,46-52
„Hinni annyit jelent, mint látni, hogy a világ tényei még nem befejezett dolgok.”
Az osztrák származású angol filozófus, Ludwig Wittgenstein (+1951) által megfogalmazott igazságot megtapasztalhatják a testileg vakok is. Az ő életükből hiányzik a színek szépsége, és embertársaik arcának ragyogása. Nagy keresztet hordoznak ezek a testvéreink, hiszen a környezetünkből nyert információk 70-80 %-át látásunk adja. Ők pedig híjával vannak ennek. Magyarországon évente kb. 6000-en veszítik el látásukat. A látás komplex érzékelés, amely magába foglalja a két szem segítségével történő térérzékelést, a távolságbecslést, a részletes színképelemzést, a szín,- és formagazdagságot.
Érzékszerveink világvevő antennái közül a szemünk a legértékesebb. Rajta vonul be tudatunkba a teremtés ezerarcú, szépségbe öltözött körmenete. Szemünknek köszönhetjük, hogy a pihentető éjszakák után fényes hajnalra ébredünk. Szemünkön lépnek be szívünkbe azok az emberek, akiket első látásra megszeretünk.
A szem kicsiny, mégis testünk rendkívül bonyolult, gondosan megszerkesztett része. Idegekből, izmokból, lencsékből, és egy zárószerkezetből áll. Egy emberi szemgolyó súlya 0,7 dkg, átmérője nem egész 2,5 cm. Úgy működik, mint egy fényképezőgép. A fényhullámok először a vastag, átlátszó és vértelen szaruhártyán, majd az első csarnokon, azután a pupilla nyílásán át a szemlencsére kerülnek, innen a nagy hátsó csarnokon, majd az érzékeny retinán keresztül az ideghártyára jutnak. A retina fényérzékeny rétege, amely lehetővé teszi a látást, sejtek sokaságából áll. Ezeket csapoknak, illetve pálcikáknak nevezik. Az ember szemében kb. 125 millió pálcika található, melyek a sötétben való tájékozódást teszik lehetővé, és 7 millió csap van, amelyek a nappali látást segítik elő. Az információk a receptor-sejtek millióiból a látóidegen át haladnak az agyba. Ebben 800 000 idegrost működik közre. Milyen csoda az emberi szem!
Az evangéliumban szereplő Bartimeusnak ezekről a tudományos meglátásokról még nem volt fogalma, ezeket még nem tudhatta. Őt csak egy valami érdekelte: a látás. Ezért amikor meghallotta, hogy Jézus közeledik, elkezdett kiabálni. Nem zavartatta magát, hogy a többiek el akarták hallgattatni, ő tovább kiáltozott, Jézus pedig felfigyelt rá. Értékelte kitartását, állhatatosságát. Sokszor idegeskedünk, aggódunk, ha valami nem sikerül elsőre. Könnyen és hamar feladjuk, újabb és újabb próbálkozás helyett másokat vagy Istent okoljuk. Talán ha más oldalról közelítenénk meg a problémát…
Egy vak ember ült egy épület előtt a lépcsőn, lábánál kalap, táblával, a következő szöveggel:
„Vak vagyok. Kérem, segítsenek!” Arra ment egy újságíró, és látta, hogy a kalapban alig van pénz, csak pár fillér. Lehajolt, dobott a kalapba pár koronát, s anélkül, hogy megkérdezte volna, elvette a táblát, és a másik oldalára írt egy mondatot. Délután visszatért a vak emberhez, és látta, a kalapban sok pénz van. A vak felismerte a lépteit, s megkérdezte tőle, hogy ő írt-e a táblára, s ha ő volt, akkor mit. Az újságíró így válaszolt: „Semmi olyat, ami nem lenne igaz. Csak soraidnak kicsit más formát adtam.” Mosollyal az arcán távozott. A vak soha nem tudta meg, hogy a táblán ez állt: „Tavasz van, és én nem láthatom.” Változtass a stratégiádon, ha valami nem sikerül, és meglátod, minden jobbra fordul!
Bartimeus magatartása azt bizonyítja, hogy a hit látóvá teszi az embert. Egyszerre más fényben látja a világot és embertársait. Egyszerre meglátja, hogy a világ nem a fejlődés vak, véletlen produktuma, nem egy lelketlen gépezet, amelynek kerekeit a természettörvények hajtják, hanem a világ Isten teremtése.
Érdekes, hogy nyelvünk milyen árnyalatokkal fejezi ki a látásunkkal kapcsolatos szavainkat és milyen óriási különbség van köztük: nézelődni – nézni – látni – meglátni – belátni (hibáinkat) – túllátni. Imádkozzunk látásunk tisztaságáért, ahogyan egy XX. szd-i magyar költő írja:
„Emelj magasba Istenem, mint gyermekét az apja,
az édes fénybe hirtelen, a mosdató magasba,
hogy tiszta és hogy jó legyek, hogy szeressem a szépet,
hogy láthassam a lényeget, hogy lássak is, ha nézek.”
