TEMPLOMUNK MÚLTJA
A XX. század elején a mai templom területe még gyéren lakott vidék volt. Az erzsébetvárosi plébániához (Rózsák tere) tartozó lakosság nagy része kertészkedéssel foglalkozott.
A plébániatemplomtól messzire eső hívek számára domonkos atyák kezdtek misézni. Az első szentmisét 1902. december 21-én mutatták be az Angol utcai Iskola egyik tanárának (Drégely Dezsőnek) lakásán, majd a szentmisék az iskolában folytatódtak 1903-tól. Rövid időn belül a Zugló u. 13. sz. (ma Szugló u. 67.) alatti vendéglőt alakították át kápolnává, ami így a szentmisék helyszínévé vált.
1919. április 1. hatállyal Csernoch János hercegprímás kijelölte a zuglói plébánia területét. 1923 nyarán a Bosnyák tér északkeleti szögletében (kb. a mai Diego helyén) bauxitbetonból templomot építettek, mely 500 főt tudott befogadni. Ezt az ún. kistemplomot 1957-ben biztonsági okokból lebontották, de ekkor már állt mellette a mai templomunk.
TEMPLOMUNK ÉPÍTÉSE, ADATAI
Templomunk alapkövét 1941. december 14-én az azóta boldoggá avatott Meszlényi Zoltán segédpüspök áldotta meg.
A templom 1941-1946 között épült föl, de gyakorlatilag 1942 és 1944 között, alig két év alatt elkészült. A templomot Mindszenty József hercegprímás áldotta meg 1946. augusztus 18-án. Ekkor a templom még csak félkész állapotban volt, de megáldása sürgető volt, máskülönben az épület vásárcsarnokként lett volna kihasználva.
A Rimanóczy Gyula tervei alapján épített háromhajós templom területe 1620 m2, ezzel a Szent István Bazilika után Budapest második legnagyobb temploma, kb. 3000 fő befogadására képes. A templom hossza 49 m, szélessége 22 m, magassága 14,5 m.
A Beszédes László és testvérei kivitelezésében készült kazettás famennyezetet népies minták díszítik, a 10 parancsolat, a 8 boldogság és a 12 apostol neve is olvasható itt. A szentélyt megemelt padló és széles nyíláskeret választja el a főhajótól.
A SZENTÉLY
A szentély falát 2 m magasságig tardosi vörösmárvány burkolja, efölött látható a freskó, mely Kontuly Béla festőművész 1959-1961 között készült alkotása.
A freskó Páduai Szent Antal életéből vett jeleneteket ábrázol.
A főoltár felett Szent Antal – mint az egész kompozíció központi alakja – áll. Mögötte Krisztus, az élet és a szentség forrása.
A felső sor jeleneti balról jobbra haladva:
♦ Két angyal ferences kámzsát nyújt át Szent Antalnak felidézve, hogy ő az ágostonos kanonok rendből lépett a ferencesek közé.
♦ Az angyalok alatt hosszú menet: ferences szerzetesek vértanú társaik holttestét hozzák haza Afrikából.
♦ Középen Szent Antal egyháztudósok környezetében.
♦ A rendi élete kezdetén, mint egyszerű testvér, tányért mosogat.
♦ A ferencesek alakuló gyűlése, az ún. „gyékényes káptalan”, mely jelzi szegénységüket is.
♦ Angyal, kezében a vértanúság pálmaágával, ami arra az eseményre utal, hogy egy kényúr (Ezzelino, akit lóháton látunk bevonulni) ki akarta végeztetni Szent Antalt, de végül megkegyelmezett neki ékesszólása miatt.
Az alsó sor jelenetei balról jobbra haladva:
♦ Szent Antal az Oltáriszentséggel halad az úton. A járókelők nem tisztelegnek az Úr előtt, de a hitetlen szamárhajcsár szamara letérdel.
♦ Szent Antal egy törött lábú férfit gyógyít meg.
♦ Középen két angyal tartja Szent Antal két szimbólumát: a tollat pergamennel, mint a tudomány és a liliomot, mint a tisztaság jelképét.
♦ IX. Gergely pápa hallgatja Szent Antal beszédét.
♦ Riminiben a nép helyett a halak hallgatják Szent Antal bűnbánatra hívó szavát.
A szentély bal oldalfalán:
♦ Az Istengyermek, a Szűzanya és Szent Antal.
♦ Szent Antal kenyeret oszt a szegényeknek.
♦ Szent Antal gyermekek körében.
♦ Szent Antal halottat támaszt fel.
♦ Szent Antal megkísértése, hogy visszatérjen az ágostonos kanonokok rendjébe.
A szentély jobb oldali falán:
♦ Szent Antal megdicsőülése.
♦ Szent Antal halála előtt még egyszer látni akarja városát, Padovát.
♦ Szent Antal egy gazdag ember temetésén az „Ahol a kincsed, ott a szíved is” szentírási helyről beszél. Antal szavait igazolja a kincsesládában megtalált, dobogó szív.
♦ Szent Antal nyelv-ereklyéjének tisztelete.
♦ Szent Antal gyermeket áld meg.
TEMPLOMBÚCSÚ: június 13., ill. utáni vasárnap
TEMPLOMUNK PLÉBÁNOSAI:
Barkóczy Sándor (1917-1952)
Erdőssy Béla (1952-1953)
Vitányi György (1953-1956)
Barkóczy Sándor (1956-1957)
Horváth Richárd (1957-1958)
Csepregi Ignác (1958-1963)
Semptey László (1963-1980)
Fundelius Vilmos (1980-1994)
Nagy Imre (1995-2007)
Bárány Béla (2007-)
GÖMBPANORÁMA templomunk belsejéről:
http://www.melon.hu/panorama/bosnyak/bosnyak.swf