"Légy csendben, és várj az Úrra!" /Zsolt 37,7/

"Sokan érzik ezeket a napokat túl nyüzsgőnek, olykor túl hangosnak is - ilyenkor rengeteg a tennivaló. De vajon mindig azt tesszük, ami valóban szükséges?

Adventben különösen is figyelhetünk a csendes hangokra. Vegyük észre a vágyódás és az ígéret dallamait: »Harmatozzatok, egek...«, a remény sorait: »együtt lakik a farkas a báránnyal«, a menekülők suttogását, a haldoklók sóhaját, a hideg lakásban egyedül élők némaságát.

Isten hangjára figyelhetek önmagamban is. Hiszen engem hívogat, szólítgat a szeretet szavaival.

Ahhoz, hogy figyelni tudjunk a hangokra, el kell hallgatni, csendben kell maradni. A szenteste »csendes éj«. Már most megpróbálkozhatunk például azzal, hogy leülünk egy templomban és elcsendesedünk; az asztalnál meggyújtunk egy gyertyát, mielőtt elpakolnánk az ételt; este kimegyünk és pár percig felnézünk, fürkésszük az eget.

Az odahallgató figyelem áhítatra tud hangolni. [...] Mária figyelmesen hallgatott, és ráhagyatkozott erre az erőre. [...] Élete hajójának kormányzását átadta az Úristennek."

 /Andrea Schwarz: Betlehemi láng, Korda Kiadó, Kecskemét 2018./